Miért bukott meg a svéd modell a koronavírus-járvány kezelésében?

Photo by Catalina Johnson on Unsplash

A COVID-19 világjárvány második hullámában kiugróan magasak voltak a koronavírusos esetszámok és halálozások Svédországban, amelyek a svéd modell problémáira világítottak rá. Az esetszámok gyorsabban nőttek, mint skandináv szomszédainál. 2020. december 20-án a COVID-19-cel összefüggésbe hozható halálozások száma 4,5-10-szer magasabb volt, mint a többi skandináv országban. Ez a kiugró eltérés nem magyarázható pusztán a nemzeti kultúrák, a történelem, a népességszám, népsűrűség, a bevándorlási minták, a vírus első behurcolásának útvonalai közötti különbségekkel, vagy az esetszámok és halálesetek jelentésének módjával. Ehelyett a válasz erre a rejtélyre a svéd nemzeti COVID-19 stratégiában, az azt megalapozó feltevésekben, valamint az egészségügyi rendszer irányításában keresendő, amely lehetővé tette a stratégia jelentősebb korrekciók nélküli lefolytatását.

Több tudományos publikáció is mélyrehatóan foglakozott a svéd koronavírus kezelési nemzeti modell bukásával, annak okaival valamint következményeivel.

Mi volt a svéd stratégia, a svéd modell alapja?

A The Lancet-ben publikált tudományos cikk kronologikusan gyűjtötte össze a svéd kormány döntéseit és annak következményeit, valamint számos kritikával illette a svéd modellt.

A COVID-19 világjárvány kezdetétől a svéd Népegészségügyi Ügynökség a nyájimmunitás elérését helyezte előtérbe. Ez a megközelítés lehetővé tette, hogy a koronavírus közösségben való terjedése viszonylag ellenőrizetlenül történjen.
Nem vezettek be létszámkorlátozást a zsúfoltság elkerülése érdekében például a tömegközlekedési eszközökön, a bevásárlóközpontokban vagy más zsúfolt helyeken. Holott 2020. március 29-től 50 fős limitre tettek javaslatot az összejövetelek tekintetében.
A WHO ajánlásával ellentétben az elvégzett koronavírus-tesztek száma, a kontaktkutatás, a források azonosítása és a leadott jelentések száma korlátozott volt.
A svéd nemzeti stratégia nem vette figyelembe kellőképpen a tünetek megjelenése előtti és a tünetmentes terjedés, az aeroszolos átvitel kritikus voltát és az arcmaszkok használatának jelentőségét.
november 11-től tették kötelezővé az arcmaszkok használatát a gondozóotthonokban, ill. egészségügyi intézményekben és 2021. január 7-től „bizonyos időpontokban tömegközlekedési eszközökön” is ajánlották azok viselését.
Az alkohol árusításának tilalmát 2020. november 11-én 22:00 órától vezették be 2020. december 24. 20:00 óráig.
Az összejövetelek méretének további korlátozását javasolták, valamint egyéni felelősségvállalásra és a tünetek esetén otthonmaradásra ösztönözték az embereket.

Hogyan befolyásolta a fenti svéd modell a járvány alakulását?

Ezzel a megközelítéssel a COVID-19-cel összefüggő halálozások száma 2020. április 21-én 102 fővel (7 napos gördülő átlag) tetőzött a svédeknél, magasabb szinten és lassabb ütemű csökkenéssel, mint a szomszédos skandináv országokban. A svéd kormány ahelyett, hogy a második hullámra készült volna 2020. október elején lazított a korlátozásokon:

50-ről 300-ra növelte a nyilvános rendezvényeken részt vevők maximális számát, és lehetővé tette a 70 év felettiek számára a családdal és a barátokkal való találkozást.

Sok kritikát kapott Svédország a COVID-19-re adott nemzeti válaszával kapcsolatban

A svéd kormány által felállított Koronabizottság kezdetben az idősek helyzetére összpontosított. 2020. december 15-én arra a következtetésre jutottak, hogy a nagyobb járványkitörések és az idősotthonokban elhunytak magas száma mögött a legfontosabb tényező a vírus általános terjedése a társadalomban.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia független, tudományos bizonyítékokon alapuló áttekintő tanulmánya megerősítette a WHO ajánlásait

a fizikai távolságtartás,
az arcmaszk viselés,
zárt terekben a megfelelő szellőzöttség,
a tömeg kerülésének,
valamint a jó kéz- és légúti higiénéi betartásának fontosságát.

Azonban 2020. december 18-ig nem adott ki a svéd kormány utasításokat ezen ajánlások gyakorlatba ültetéséről. Mindeközben rohamosan nőttek az esetszámok és a koronavírussal összefüggő halálozások, a végleletekig leterhelve az egészségügyi ellátórendszert és az egészségügyi dolgozókat.

Tovább tetézte a bajt az egészségügyi és szociális szolgáltatások decentralizált és széttagolt rendszere, beleértve az idősek ellátását is. Ezen túlmenően a kulcsfontosságú érdekelt felek – köztük a tudósok, a civil társadalom – bevonása sem nem volt megfelelő, illetve kommunikációs problémák is akadtak.

Mire vezethető vissza a svéd modell?

Az SSM – Population Health tudományos lapban publikált cikkben a megegyezésen alapuló kultúra és a médiapolitika közegészségügyi hatásait vizsgálták a svéd modell kapcsán.

A stratégia részben a Svédországban uralkodó posztmodern tudomány- és társadalomszemlélet eredményeként is felfogható. A fentről lefelé történő, megegyezésen alapuló kultúra hagyománya, valamint a tömegtájékoztató média pénzügyi és részben szerkezeti államfüggősége együttesen adhat magyarázatot a 2020 tavaszi sajtótájékoztatókon elhangzott stratégiával kapcsolatos kritikus kérdések viszonylagos hiányára.

Mi lett volna, ha időközben változtatnak a svéd modellen?

A Nature-ben megjelent publikációban az Egyesült Királyság, Svédország és Dánia COVID-19-re adott járványkezelési stratégiáit hasonlították össze.

Az Egyesült Királyságban és Svédországban az egyik legrosszabb az egy főre jutó COVID-19-cel összefüggő halálozási ráta Európában. Svédország kitűnik azzal, hogy nagyobb mértékben támaszkodik az emberek önkorlátozására, mintsem a kötelező ellenőrzésre és intézkedésekre.

A kutatók azt vizsgálták, mi lett volna a koronavírus járvány alakulására gyakorolt hatása annak, ha az egyes országok a többiek egészségügyi politikáját követték volna a járványkezelésben? A vizsgált időszak a COVID-19 első hullámának időtartamára terjedt ki: 2020. március 13-tól 2020. július 1-jéig.

Az Egyesült Királyságbeli halálozási arány megközelítőleg megkétszereződött volna, ha a svéd modell szerint járnak el.
Ezzel szemben a Svédországban bekövetkezett halálozások száma több mint a felére csökkent volna, ha a svédek a brit vagy a dán stratégiát követték volna.
A dán egészségügyi politika volt a leghatékonyabb.

A szerzők kiemelték, hogy a beavatkozások / korlátozások időzítésében vagy hatékonyságában bekövetkezett kis változtatás is aránytalanul nagy hatással van az összes halálozásra egy gyorsan növekvő járvány idején.